2013. március 28., csütörtök

Kulcsár Árpád - Sonka, tojás, szenteltvíz

A keresztény húsvét időpontja kezdettől fogva egybeesett a nagy pogány tavaszünnepekkel. Mivel Európa népeinek többsége csak államhatalmi kényszer hatására és nem meggyőződésből vette fel a kereszténységet, ezért az emberek igyekeztek mennél többet továbbvinni addigi pogány szokásaikból, mágikus és babonás rítusaikból.
A katolicizmus terjesztése érdekében a római egyház késznek mutatkozott beépíteni az egyházi gyakorlatba pogány eredet? hitelveket és hitgyakorlatot, de csak miután azokat új elnevezéssel és valamilyen keresztény jelleg? utalással látták el.

Így lett része a húsvéti liturgiának például a nagyszombati tűzgyújtás. A németek apostolaként tisztelt Szent Bonifác a 8. században sikertelenül igyekezett rábírni a népet, hogy hagyjanak fel a tavaszi nagy tűzgyújtások pogány szokásával. A pogány germánok ugyanis tavasszal isteneik tiszteletére hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy elégessék a tél, a sötétség gonosz szellemeit, és termékenységet biztosítsanak földjeiknek. Bonifác, látva az emberek ragaszkodását ehhez, a rítust egyházias magyarázat kíséretében beépítette a katolikus liturgiába.
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszőtték a bibliai kijelentésektől távol álló vallásos szokások. Húsvét vasárnapján történik a katolikus templomokban például az ételszentelés. Ennek során a papok megszentelik a misére vitt húsvéti ételeket: a piros tojást, sonkát, tormát stb. E szentelés azonban nem változtat azon a tényen, hogy a piros tojás eredendően a tavaszi pogány ünnepek középpontjában álló termékenységvarázsló szokások egyik fontos kellékeként ismeretes.

A pogány felfogás a tavasz kezdetén a vizeknek varázslatos erőt tulajdonított. Ezért kellett ilyenkor a férfiaknak locsolkodást végezniük, hogy e víznek a lányokra és asszonyokra hintésével egészséget és termékenységet biztosítsanak számukra. A meglocsoltaktól a férfiak hasonló céllal festett tojást kaptak. A pogány vallásokban jellegzetes termékenységszimbólumként szereplő tojás mágikus hatását a ráfestett különböző jelek és színek voltak hivatottak fokozni.
A pirosra festett tojásnak például bajelhárító hatást tulajdonítottak.

Kenneth E. Hagin - Amit csak akartok


Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. — JÁNOS 15,7.

Az  Úr  mondta  nekem  ezt,  amikor  egyik  szerettemért imádkoztam, aki közel volt a halálhoz: „Amit csak mondasz ezzel kapcsolatban, én azt fogom tenni.”
Egy konkrét esetben, amint a jogaimnak hangot adtam a helyzetet illetõen, az Úr eljött hozzám látomásban és azt mondta:  „Rendben  van,  adok  neki  még  ennyi  és  ennyi évet.  És  ezt  csak  ezért  teszem  meg,  mert  megkértél  rá.
Nincs a földön olyan apa, aki valaha is jobban vágyakozott volna arra, hogy többet tegyen a gyermekeiért, mint ahogy én vágyakozom az enyémekkel kapcsolatban erre. Bárcsak engednének nekem.” Akkor miért nem teszi meg Isten? Azért, mert nekünk együtt kell mûködnünk Istennel hitben. Az  az elképzelés,  hogy  Isten  egy  olyan  zsarnok,  aki uralkodik az emberek felett, szigorúan elnyomva õket, és mindent  megtehet,  amit  csak  akar,  akár  együttmûködik vele  az  ember  akár  nem,  csupán  a  tudatlanságból  fakad.
Nekünk is részünk van a dologban! De, hála Istennek, mi elfoglalhatjuk azt a helyet, ami jogosan illet minket. Az Úr Jézus Krisztus — Aki feje mindeneknek az Õ Teste javára — akadályoztatva van hatalmas terveiben és munkáiban,
mert az Õ Teste nem tudja értékelni az Õ felmagasztalásának mérhetetlen jelentõségét és azt a tényt, hogy mi együtt ülünk Õvele az Atya jobbján!


Megvallás:  Én  Krisztusban  maradok,  és  az  Õ  Igéje énbennem  marad.  Ezért  kérhetek,  amit  csak  akarok, és meglesz az nekem!

700-as Club - Jason Lester - Élet fél kézzel

Darlene Zschech - I Am Yours

Tom Marshall - A kapcsolatok megértését segítő fogalmak 6.


5. Kapcsolatainkban két vágy: az intimitás és a magánélet utáni vágy között ingadozunk.
Mindkét szükségletet és vágyat jogosnak és természetesnek kell te­kin­te­­nünk: azt is, hogy nagyon szoros kapcsolatban legyünk va­la­ki­vel, és azt is, hogy magánéletet élhessünk. A helyzet az, hogy az in­ti­mi­tás csak ott bontakozhat ki teljesen, ahol elismerik a ma­gán­élet­hez való jo­got. Általában a két pólus között ingadoznak az érzelmeink, és ér­zé­keny­­ség­re van szükségünk ezen a területen, mivel megtörténhet, hogy az egyik partner éppen akkor vágyik intimitásra, amikor a másik sze­ret­­ne félrevonulni. Ha nem vagyunk tudatában annak, hogy mi tör­té­nik, akkor vagy elutasításként, vagy pedig tolakodásként és hatal­mas­ko­dásként fogjuk átélni a másik ember reakcióját.

6. Nem lehetünk egyformán intim kapcsolatban sok emberrel.
Ez nagyon fontos alapelv a gyülekezeti közösségben, ahol az szokott len­ni az egyik probléma, hogy csak kétféle kapcsolatrendszert is­me­rünk: az egyik túlságosan szoros, a másik pedig túlságosan tá­vol­ság­tar­tó. Meg kell értenünk, hogy az érvényes és értékes kapcsolatok na­gyon széles skálán mozognak, és ezekben egymástól nagyon eltérő mér­ték­ben érvényesül az intimitás.
Jézusnak két csoport tanítványa volt: a hetvenkettő és a tizenkettő. Sok­kal közvetlenebb kapcsolatban állt a tizenkettővel, mint a het­ven­ket­tő­vel, és még a tizenkettőn belül is voltak hárman, akik különösen kö­zel álltak hozzá. Pétert, Jakabot és Jánost oda is magával vitte, aho­va a többi kilencet nem, és olyan dolgokat is megosztott velük, ame­lyek­ben a többiek nem részesülhettek. És még e között a három ember kö­zött is volt egy, akivel még intimebb kapcsolatban volt: János, az a ta­nít­vány, “...aki nyugodott is... az ő kebelén...” 

A pusztai sátor nagyon hasznos modellt állít elénk a kapcsolatok meg­ér­té­sé­hez. Három fő részből állt:
a)         A pitvar, ahova minden zsidó beléphetett,
b)         A Szent Hely, ahova csak a papok léphettek be, és
c)         A Szentek Szentje, ahova kizárólag a főpap léphetett be.

Valamennyiünk életében vannak olyan emberek, akik csak a pit­var­ba léphetnek be. Ezek azok a kapcsolataink, amelyekben nem ját­szik szerepet igazi intimitás. Van egy szűkebb kör, akik a mi szent he­lyünk­höz tartoznak, és még kevesebben, egész életünkben legfeljebb fél tucatnyian lehetnek azok, akikkel olyan intim kapcsolatban állunk, hogy beléphetnek a szentek szentjébe. Ha egy pitvarhoz tartozó ember meg­pró­bál betörni a szent helyre, jogunk van kitenni előtte a "Belépni ti­los!" táblát. Ha pedig a szentek szentjébe próbál berontani, akkor jól is tesszük, ha nem engedjük be, mivel egészen biztos, hogy ez a kap­cso­lat nem fog működni. Magától értetődik, hogy ezeknek a hely­ze­tek­nek a megfelelő kezeléséhez bölcsességre és irgalmasságra van szük­sé­günk, mert az intimitásra vágyakozó személy elutasítottnak érzi majd magát, de ha már kezdetben nem szorítjuk az intimitás mértékét a megfelelő szintre, akkor a trauma később még rosszabb lesz.

Karizmatikus klasszikusok - Kenneth E Hagin - 2001 0124 PM Lakeland

Peter Horrobin - Hogyan lépnek be a démonok 1.


1.         A generációs vonal

Van sok olyan igehely, amelynek üzenete nagyon népszerűtlen. Az egyik ilyen szakasz a 2Mózes 20:5: „Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban a harmadik vagy a negyedik nem­ze­dékig”. Miért? – teszik fel sokan a kérdést. – Ez nem igazságos. Elvégre nem azt mondja Je­re­mi­ás, hogy a fiak foga a továbbiakban már nem fog megvásni attól az egrestől, amit a szüleik meg­ettek? (Jeremiás 31:29).
Rendkívül erőteljes és heves kérdéseket és indulatokat válthat ki az emberekből az, amikor elő­ször találkoznak azzal a lehetőséggel, hogy őseik bűnei miatt démonizáltak lehetnek. Ennek el­le­nére ez a tanítás sok ember számára a hajnal világosságát jelenti. Hosszú idő után végre hal­la­nak egy hiteles magyarázatot problémáikra, amelyeket oly sok éven keresztül el kellett vi­sel­ni­ük, és gyakran első ízben hallanak olyan üzenetet, amely magában hordozza a megoldás re­mény­ségét.

Az ellenérvek megcáfolása

Vizsgáljuk meg tehát annak néhány okát, amelyek miatt az emberek ezt a tanítást tévesnek, vissza­tetszőnek tartják, vagy azt állítják, hogy napjainkban már nem érvényes.

a)           Ez a tanítás a törvényben szerepel. Mi a kegyelem korában élünk, nem a törvény alatt, és ezért nem vonatkozik a keresztény korban élő hívőkre.

Ez azonban a Tízparancsolat része, amelyet Isten Mózes által adott népének, és örök időkre szól. Jézus egyértelművé tette, hogy a törvényből semmi el nem múlik, amíg az egész be nem tel­jesedik (Máté 5:18), ami csak Krisztus visszajövetele után fog megtörténni. Ezért mi továbbra is olyan időben élünk, amikor a törvény érvényben van.
Amikor azonban ezt állítjuk, világosan különbséget kell tennünk azon törvények között, ame­lyek étkezésekre vagy a ceremóniákra vonatkoztak, amelyek kizárólag a zsidó imádási szer­tar­tá­saival kapcsolatosak és amelyeket Isten az Új Szövetségben eltörölt (Márk 7:19; Apostolok cselekedetei 10:14-15), valamint az erkölcsi törvények között, amelyeket az Új­szö­vet­ség megerősített és amelyek még ma is érvényesek (Máté 5:27-28; Márk 7:21-23).

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erkölcsre és a viselkedésre vonatkozó alapvető pa­ran­cso­la­to­kat. Ha elkezdünk válogatni ezek közül, hogy melyek érvényesek ma ránk nézve, hol fogunk meg­állni? Ha elutasítjuk azt a parancsolatot, amely következményeket is tartalmaz a gyer­me­kek­re nézve, ha megszegik azt, akkor nem kellene elutasítanunk ugyanennek a parancsolatnak a má­sik oldalát is, amely áldásokat ígér azoknak a gyermekeknek, akik egy istenfélő családban szü­letnek? Vagy nem kellene elutasítanunk az olyan parancsolatokat, mint „Ne paráználkodj”?
Ha ezen parancsolatok bármelyikét elfogadjuk, akkor valamennyit el kell fogadnunk, és aztán meg kell birkóznunk a következményekkel, és hinnünk kell, hogy Isten a mi javunkra illesztette be azokat a törvénybe. Lehet, hogy a kegyelem korában élünk, de ez nem jelenti azt, hogy a Jézus után született összes ember üdvösséget nyer. Továbbra is alkalmazni kell a bűn ellen felírt or­vosságot. Ha valaki úgy dönt, hogy nem hisz Jézusban, akkor hiába hivatkozik a kegyelem korára, semmi sem változtathat örökkévaló sorsán.

Az a tény azonban, hogy a kegyelem korában élünk, magában hordozza azt, hogy az atyák bű­nei­nek a gyermekek életében jelentkező következményeivel a kereszt által le lehet számolni. Mert annak a büntetésnek az útján gyógyulhatunk meg, amelyben Jézus részesült. De amint a ke­reszt munkáját személyesen alkalmazni kell minden egyes hívő életében, ugyanúgy a gyógyulás és a szabadulás munkáját is alkalmazni kell azoknak az életében, akikben kárt okoztak őseik bűnei. Ez nem fog automatikusan megtörténni.
Nem csoda, hogy Jézus a prédikálás mellett a gyógyítás és a szabadítás szolgálatával is meg­bíz­ta az egyházat. Tudta, hogy a gyermekek, akiket annyira szeretett, csak akkor fognak az általa ki­vívott szabadságra eljutni, ha az egyház a teljes üdvösség szolgálatát végzi.

2013. március 27., szerda

Kenneth E. Hagin - Párhuzam


És  Õ  a  feje  a  Testnek, a  Gyülekezetnek: aki  a kezdet, elsõszülött  a  halottak  közül: hogy  mindenekben Õ legyen az elsõ. — KOLOSSÉ 1,18.

Mi hívõk itt hibáztuk el! Felismertük, hogy Jézus a feje a Gyülekezetnek, és helyesen, felmagasztaltuk Õt a hatalom  helyére.  Azt  viszont  nem  értettük meg,  hogy  a  fej teljes mértékben a testre van utalva tervei végrehajtásában.
Nem  értettük  meg,  hogy  mi  Krisztussal  együtt  ülünk  a mennyekben. Nem értettük meg, hogy Jézusnak hatalma van a sátán felett. Ezt a hatalmat azonban csakis a Testen keresztül tudja használni. Annyira biztosak voltunk abban, hogy mi magunk semmit sem tehetünk, hogy így mindent Krisztusra, a Gyülekezet fejére hagytunk — a fej azonban tehetetlen, semmire sem képes a test nélkül.
Vegyük  például  a  saját  fejedet.  Egy  tervét  sem  tudja végrehajtani a test közremûködése nélkül. Lehet, hogy a fejed lát egy daloskönyvet az elõtted levõ polcon, de ha a tested nem segít a levételében, a fejed sohasem fog abból a könyvbõl énekelni.
Az a szolgálat, amit Isten meg akar valósítani az Õ Fián keresztül, ebben a világban Krisztus Testén keresztül valósul meg. Nekünk pedig — a Krisztus Testének — ugyanaz a hatalmunk, mint magának a Fejnek!


Megvallás:  Azt  a  szolgálatot,  amit  Isten  meg  akar valósítani  az  Õ  Fián  keresztül  ebben  a  világban, Krisztus Testén keresztül hajtja végre. Én tagja vagyok e Testnek, és használni fogom a hatalmamat.

Rick Warren - Isten szava át fogja alakítani az életed

"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." János 8:31b-32

Semmi sem tudja az emberek életét úgy megváltoztatni, mint a Biblia. Láttam alkoholistákat és függőket ahogy az életüket józanná és tisztává tették, mert elkezdték olvasni a Bibliát. Láttam Isten igéjét, ahogy megváltoztatott önmaguk körül forgó, nárcisztikus férfiakat, akik megbecstelenítettek és felhasználtak nőket, Isten szerinti férjekké, csodás apákká, és példamutató polgárokká a társadalomban.

A törvények nem tudják megváltoztatni a szíveket. Ha azt hinném, hogy meg tudják, akkor politikus lennék. Semmi hitem nincs abban, hogy a politika meg tudja változtatni a föld legnagyobb problémáit. Hozhatsz törvényeket, amik azt mondják, hogy a rasszizmus és a vakbuzgóság törvénytelen, de semmilyen törvény nem fog egy bigott embert más rasszokból származó emberek kedvelőjévé tenni. Csak Isten teheti ezt meg.

Jézus ezt így mondta a János 8 31-32-ben: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket."

Világi egyetemek szerte a világban a falaikba vésve hirdetik az igevers második felét: "Az igazság megszabadít". De ugyanezek az egyetemek elutasítják az igevers első felét. A saját véleményed, vagy mások véleménye nem tesz szabaddá. Csak a Biblia fog. Még akkor is, ha a Bibliának engedelmeskedni nehéz és kényelmetlen, ez az ami felszabadít.

Mindent elhiszel, amit a neten olvasol? Persze hogy nem! Mindent elhiszel, amit a tévében látsz? Nem. Mindent elhiszel amit az újságokban, vagy a a"People" magazinban olvasol? Nem. Miért töltünk több időt olyan dolgok olvasásával és nézésével, amiről tudjuk hogy hazugság, mint azzal, amiről tudjuk hogy igaz?

Az alapkérdés amivel szembe találod magad az életben ez: Minek lesz fennhatósága az életed fölött? Isten igéjének, vagy a világnak? Isten szavának, vagy egy politikus véleményének? Döntened kell, méghozzá minél előbb.

Ha a Biblia nem csalhatatlan, tévedheteten, és hibátlan, akkor hatalmas bajban vagy. A Biblia elmondja, hogyan menekülhetsz meg. Elmondja, hogy az életed nem véletlen. A Biblia elmondja, hogyan nyerhetsz megbocsátást. Elmondja Isten hogyan használthat jóra itt a földön.

Ha Biblia nem igaz -tökéletesen igaz- akkor az élet értelmetlen.

700-as Club - Bob & felesége

Darlene Zschech - Your Name

Tom Marshall - A kapcsolatok megértését segítő fogalmak 5.


2. Isten úgy alkotott meg minket, hogy szükségünk van intimi­tás­ra, mivel csak az intimitás szabadíthat meg minket a magá­nyos­ság­tól.
Az Ige egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása Ádámra vonatko­zik. Az Édenkertben élő, romlatlan Ádámról ezt mondja Isten: “Nem jó az embernek egyedül lenni”.8 Az embernek szüksége van a saját faj­tár­sa­i­val való intimitásra, ezért Isten kivette az asszonyt a férfi ol­da­lá­ból, hogy mindkettőjük számára gondoskodjon intimitásról. Szoros kap­cso­la­tunk közös intimitásában megérintjük egymás szellemét, és lé­nyünk legrejtettebb része többé nem lesz magányos, hanem el­fo­ga­dás­ban, megerősítésben, szeretetben részesülünk, és életet kapunk egy­más­tól.

3. Az intimitás sebezhetővé tesz minket, mivel lebontjuk a kö­zöt­tünk álló falakat, és mindig szerepelnek benne az érzelmek.
Egy intim kapcsolatban nemcsak a szeretetre és a megerősítésre va­gyunk nyitottak, hanem a sérülésekre is, mivel amit megosztunk a má­sik­kal, amit leleplezünk előtte, azt félre lehet érteni, és fel lehet el­le­nünk használni. Az elutasítás lehetőségét is kockáztatjuk, mert meg­tör­tén­het, hogy amikor intimitást kínálunk vagy keresünk, akkor fi­gyel­men kívül hagynak minket. Ezenkívül, mivel egy intim kap­cso­lat­ban mindig szerepet játszanak az érzelmek, a kapcsolat összeomlása min­dig nagyon fájdalmas, és érzelmileg letaroló hatású lehet.

4. Az intimitás kizárólag elkötelezett kapcsolatokban maradhat élet­ben.
Világosan meg kell értenünk az intimitás és az elkötelezettség közötti össze­kö­tő kapocs természetét. Lehetnek olyan kapcsolataink, amelyek va­lós elkötelezettséggel járnak ugyan, mégsem igényelnek feltétlenül ko­moly intimitást a résztvevőktől. Ez gyakran igaz olyan kap­cso­la­tok­ban, amelyek elkötelezettségre épülnek, és egy közös cél meg­va­ló­sí­tá­sá­ra jöttek létre. A kérdés másik oldala viszont az, hogy mivel az in­ti­mi­tás sebezhetőséget okoz, a résztvevőknek elkötelezettségre van szük­­sé­gük ahhoz, hogy biztonságban érezhessék magukat. Ez még olyan kapcsolatokra nézve is igaz, amelyekben az intimitás speciális és időleges, mint például egy lelkigondozás során. A lelkigondozásra szo­ru­ló ember csak akkor fogja vállalni a kockázatot, hogy feltárja éle­té­nek és problémáinak intim részleteit, ha meg van győződve arról, hogy tanácsadója komolyan odaszánta magát arra, hogy segítsen neki.
Ma annak a tragédiának vagyunk a szemtanúi, hogy az emberek só­vá­rog­nak az intimitás után, mégis annyira félnek az elkötele­zett­ség­től, hogy elkötelezettség nélküli kapcsolatokban keresik az in­ti­mi­tást, ezért újra meg újra letaroló hatású sérüléseket szenvednek.

Peter Horrobin - A lehetséges démoni jelenlét néhány megfigyelhető tünete 12.


26.       Diagnosztizálhatatlan tünetek

Egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy valaki különféle fájdalmakat érez, de az orvosi vizsgálat semmiféle ismert okot nem tud feltárni. A tünetek minden kezelés vagy akár az előírt műtétek ellenére is megmaradnak, és ezért az az ember továbbra is betegnek érzi magát.
Sok esetben azt tapasztaltuk, hogy az ilyen jellegű, szűnni nem akaró tünetek démoni eredetűek lehetnek, és a betegség szellemei okozhatják ezeket, amelyek vagy öröklődtek, vagy sokkhatások, traumák vagy akár szexuális bűn útján léptek be.
A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy ez különösen általános akkor, ha valamikor a múltban történt egy baleset. A testi sérülések többé-kevésbé meggyógyultak, de tartósan megmarad valamilyen szűnni nem akaró tünet. A balesetek traumája sebezhetővé teszi az embert a démonok számára, és az ilyen baleseteket követően az embereknek szabadulásra is szükségük van a testi gyógyulás mellett.
Azt is megtapasztaltuk, hogy ha valaki mélyen belekeveredett az okkultizmusba, de aztán megtér és arra készül, hogy igénybe vegye a gyógyító és a szabadító szolgálatot, akkor lehetnek az életén olyan démoni átkok, amelyek nyilvánvaló testi tüneteket okoznak, még akkor is, ha annak az embernek nincs semmi diagnosztizálható betegsége.
A testi fájdalmaknak egy másik lehetséges forrása az érzelmi fájdalom. A test visszatükrözi a lélek fájdalmát. A testi kezelés ilyenkor teljesen eredménytelen marad, mivel az érzelmeknek kell felszabadulniuk és meggyógyulniuk.

27.       Erőszakos hajlamok

A másik ember elleni erőszak a lázadás egy másik formája. Az erőszak megfosztja szabad akaratától az áldozatot, és ellentétben áll az Isten által teremtett renddel. Az a személy, aki erőszakos cselekményeket követ el, megnyitja magát arra, hogy démonok használják őt, az erőszak áldozatát pedig az eseménnyel kapcsolatos trauma teszi kiszolgáltatottá a démonok számára, amelyet a támadás során átél.

A démonok közvetlenül is átadódhatnak az áldozatra az erőszakos cselekmény elkövetőjéről azon az Isten-ellenes lelki kötődésen keresztül, amely a támadás által létrejön, vagy azon a félelmen keresztül, amelyet a megtámadott személy a támadás természetes következményeként átél. Ha valaki rendszeresen erőszakos magatartást tanúsít, akkor egyáltalán nem szokatlan, ha azt állapítjuk meg, hogy életének korábbi szakaszaiban nagyon sok haragot eltemetett magában, gyakran bántalmazás vagy eltúlzott testi büntetés miatt.
Azt is láttuk, hogy az élet valamely területén tanúsított erőszak lehet a démonok ellen­őriz­he­tet­len tevékenységének megnyilvánulása, amelyek olyan ellenőrzött erőszakos tevékenységek által kaptak jogokat, mint például a harcművészetek. A legtöbb ember nem tudja, hogy sok harc­mű­vé­szetnek az okkultizmus az alapja, és hogy nagy szellemi veszélynek van kitéve, ha részt vesz ilyen rendezvényeken. Azok a gyülekezetek, amelyek megengedik, hogy harcművészeti képzést tartsanak (vagy jógagyakorlatokat vagy más, okkultizmusra épülő tevékenységeket folytassanak) gyülekezeti termükben, egész szolgálatukat megnyitják a démoni erők előtt.

28.       Visszahúzódó antiszociális magatartás

Az ember társas lény. Isten arra teremtett bennünket, hogy élvezzük az egymással való kap­cso­la­tokat, ettől növekedjünk és kihasználjuk előnyeit. Nem az volt a szándéka, hogy az emberek kénytelenek legyenek visszahúzódni önmagukba, és életük legnagyobb részét a magány el­szi­ge­telt­ségében éljék le. Azok, akik visszahúzódóan élnek, csak nagyon kis mértékben tudják ellenőrzésük alatt tartani a vágyaikat, és annak ellenére, hogy nem akarnak így viselkedni, tudják, hogy akaratuk nem elég erős ahhoz, hogy érzelmeik fölé emelkedjenek.
Ennek oka általában az, hogy van bennük egy idegen akarat, amely befolyásolja vagy irányítja az érzelmeiket, és nagy csata dúl bennük az elsőségért. Ha valaki egy titkos ellenséggel harcol és még csak a jelenlétéről sem tud, akkor nincs sok esélye a győzelemre!

A gyógyuláshoz szabadulásra van szükség, de feltétlenül ki kell derítenünk, mi volt az oka annak, hogy az érintett személy valamikor úgy döntött, hogy egyedül akar maradni. A démonok általában az érzelmeken és azokon a döntéseken keresztül jutnak be, amelyeket az ember abban az időben meghozott, amikor a válság nyilvánvalóvá vált. Ha ez az ember nem gyógyul meg, akkor az ajtó nyitva marad a további démonizálódás előtt.
Ennek az állapotnak a gyökerei minden egyes esetben egy olyan kapcsolatban keresendők, amelyek sérüléseket és fájdalmakat okoztak, általában a gyermekkorban. Időnként előfordul, hogy azok, akik a „károkat” okozták, nincsenek is tisztában azzal a ténnyel, hogy valami olyan dolgot tettek, amely befolyással van a gyermek jólétére. Még az is megtörténhet, hogy az ellenség azokat az eseményeket használja ki, amelyek csecsemőkorban, vagy a születés előtt történtek, amikor a gyermek még az anyaméhben volt. Ez különösen igaz például akkor, ha egy férjezetlen lány teherbe esik, és terhessége alatt végig gyűlöli a méhében fejlődő gyermeket. A gyermek szelleme érzékeli az anya szelleméből áradó érzelmeket, és úgy jön a világra, hogy tudja: az a személy, akire a jóléte rá van bízva, azt szeretné, ha ő nem létezne. Az elutasítottság már az első lehetséges pillanatban kialakult, és a démonok abból az érzelmi károsodásból fognak táplálkozni, amelyet a gyermeknek okoztak.

2013. március 26., kedd

Kenneth E. Hagin - Isten tette


És ti Õbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek  és  hatalmasságnak  […] Eltemettetvén  Õvele  együtt  a  keresztségben, akiben
együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki  feltámasztotta  Õt  a  halálból. És  titeket, kik holtak valátok a bûnökben és a ti testeteknek
körülmetéletlenségében, megelevenített  együtt Õvele… — KOLOSSÉ 2,10. 12. 13.

Figyeljük meg ezt a kifejezést: „az Isten erejébe vetett hit által”. Jézus az Isten erejébe vetett hit által eleveníttetett meg (keltetett életre), és mi is ugyanakkor keltettünk életre. Isten volt az, aki feltámasztotta Jézust a halálból. Isten volt az, aki olyan  nevet  adományozott  Jézusnak,  amely  minden  név felett  való.  Isten  volt  az,  aki  eltörölte  a  parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára. (Kol. 2,14) Isten volt az, aki megfosztotta hatalmuktól a sötétség erõit és átadta azt (a hatalmat) a Fiúnak. (Kol. 2,15) És  Isten  volt  az,  aki  Õvele  együtt minket  is megelevenített.  Isten  szemében,  törvényesség  szempontjából,  mi  akkor  lettünk  újjáteremtve,  amikor  Jézus  megeleveníttetett  és  életre  keltetett.  „Mert  az  Õ  alkotása vagyunk, újrateremtetvén a Krisztus  Jézusban…” (Ef. 2,10)
A mi újjáteremtésünknek ténye akkor lett élõ valóság az életünkben,  amikor  újjászülettünk  (új  teremtménnyé lettünk). Krisztussal együtt feltámasztattunk! Õvele együtt megeleveníttettünk! Õvele együtt ülttettünk. (Ef. 2,4–6)


Megvallás: Az Isten erejébe vetett hit által, Krisztussal együtt  megeleveníttettem,  és  Õvele  együtt  ültettem  a mennyekben.

Rick Warren - A Biblia mindent túl fog élni

"Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Máté 24:35


A Biblia a legmegvetettebb, legkigúnyoltabb, legelutasítottabb, legvitatottabb és legboncolgatottabb könyv az egész történelem folyamán. Ez a Biblia évszázadok óta a támadások kereszttüzében áll, annyiféle indokkal és ürüggyel, hogy azt el sem tudnánk képzelni.
Mégis, még mindig a Biblia a legolvasottabb, legtöbbet kiadott és a legtöbb nyelvre lefordított könyv a világon. És ami a legfontosabb, ma is változást hoz mindazok életébe, akik alkalmazzák a tanítását.
Az egyik oka annak, hogy ma is hiszem, hogy a Biblia Isten beszéde, az az, hogy túlélte mindazokat a támadásokat, amelyek érték a történelem során.
A támadások ellenére ma a Biblia a legnagyszerűbb forrása a kultúrának. A legnagyszerűbb forrása a zenének, művészetnek és az építészetnek. Ha kivennéd a Bibliát a kultúrából, elpusztulnának az elmúlt 2000 év legmeghatározóbb zenei, művészeti és építészeti alkotásai. Még az angol nyelv jelentős része is a King James Bibliából ered.
A Biblia az elmúlt 2000 esztendőben kapott támadások ellenére virágzik.
Jézus mondta a Máté 24:35-ben „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Az egyetlen dolog ezen a földön, ami megmarad, az Isten Szava. Minden más teljesen el fog égni, mert csak az igazság örökkévaló.
Voltaire, a híres francia filozófus briliáns ateista volt. Számos értekezést írt, amiben támadta és gúnyolta a Bibliát. Egyszer egy igen merész kijelentést tett: „Száz év múlva a Biblia elfeledett könyv lesz."
Mára már mindenki elfeledte ezt az idézetet – de nem felejtették el a Bibliát. Voltaire tanyáját - halála után közel száz évvel - a Francia Biblia Társaság használta könyvlerakatként. Bibliákat árultak a házában. Ma a ház múzeumként üzemel és az emberek elfelejtették, ki is az a Voltaire.
Senki nem felejti el a Bibliát.
Nem számít, milyen támadások érik a Bibliát, túléli azokat. És mindig túl is fogja élni azokat. Bízhatsz benne.

Tom Marshall - A kapcsolatok megértését segítő fogalmak 4.


Intimitás

Az intimitás mértékével kapcsolatos eltérő felfogások és elvárások ugyan­annyi problémát okozhatnak egy kapcsolatban, mint bármely más aspektus. Például ha én megpróbálok olyan szintű intimitást be­le­vin­ni egy kapcsolatba, amire a másik személy nem számított, amire nem vágyik, vagy amibe nem akar beleegyezni, akkor tolakodónak fog tekinteni, zavarbaejtő és kellemetlen lesz számára a dolog. A má­sik oldalon viszont, ha a másik személy arra számít, hogy mély, intim mó­don megoszthatja velem vágyait, félelmeit és érzelmeit, de én ezt nem viszonzom, akkor tartózkodónak, zárkózottnak és felszínesnek fog engem látni.

Isten a házasságot a legintimebb emberi kapcsolatnak szánta, annyira intimnek, hogy azt valóban csak így lehet leírni: “ketten lesz­nek egy testté”. De a házasságra lépő felek egymástól nagyon eltérő el­kép­ze­lé­sek­kel rendelkezhetnek az intimitás fogalmáról, és gyakran na­­gyon különbözőek a képességeik szívük legmélyebb dolgainak meg­osz­tá­sa területén. Ha ezeket a különbözőségeket nem beszélik meg, nem értik meg, vagy nem veszik figyelembe, akkor előrevetítik ár­nyé­ku­kat a lehetséges problémák. Ugyanez igaz a családi élet más te­rü­le­te­ire is. Milyen mértékben vállalhatják magukra a szülők a fel­cse­pe­re­dő gyerekek célkitűzéseit, félelmeit, terveit és kételyeit, amikor ti­zen­éve­sek, vagy még nagyobbak lesznek? Mennyit osszanak meg a gye­re­kek­kel saját gyötrelmeikből, kétségbeesésükből és re­mény­sé­ge­ik­ből? Nincsenek előre gyártott és tévedhetetlen válaszok ezekre a di­lem­mák­ra. A gyerekek gyakran nagyon szenvednek mind gyer­mek­ko­ruk­ban, mind későbbi életükben az intimitás hiánya miatt. De ta­lál­koz­tam olyan emberekkel is, akik mélyen megsérültek gyer­mek­ko­ruk­ban, mivel szüleik képességeiken felül megterhelték őket prob­lé­má­ik­kal és bizalmas közléseikkel.

A lelkigondozók, szolgálók és pásztorok szintén találkozhatnak az in­ti­mi­tás­sal kapcsolatos problémákkal a lelkigondozás során. Ha az a sze­mély, aki feltárta előtted életének mély területeit, arra számít, hogy to­vább­ra is megmarad az intimitásnak ez a szintje, te viszont nem így gon­do­lod, akkor ő mélyen megsérülhet, ha másnap találkozik veled az áru­ház­ban, és te kedvesen mosolyogva és vidáman integetve elmégy mel­let­te. A dolog másik oldala viszont az, hogy ha a lelkigondozott ar­ra számít, hogy a tanácsadói szoba intimitása véget ér, mihelyt kilép dol­go­zó­szo­bád ajtaján, akkor ő el fog gondolkodni azon, nem mon­dott-e el neked túl sokat, ha másnap érdeklődni kezdesz az állapota fe­lől ahelyett, hogy kedvesen mosolyogva és vidáman integetve el­ha­lad­nál mellette.
Hatalmas problémák merülhetnek fel, ha a felek soha nem beszélik meg, milyen szintű intimitásra tartanak igényt. Rendkívül hasznos még a kapcsolat kezdetén megállapodni az alapszabályokban, hogy mind­ket­ten tisztában legyenek azzal, mi az, amit a másik elvár vagy el­vi­sel. Ez nem fogja feltétlenül betonba ágyazni a kapcsolatot. A kap­cso­la­tok nem statikusak, hanem folyamatosan változnak, de az in­ti­mi­tás annyira érzékeny kérdés, hogy soha nem szabad magától ér­te­tő­dő­nek tekinteni.
Következzen itt néhány fontos szempont, amelyek be­fo­lyá­sol­hat­ják a kapcsolat intimitását.

1. Az intimitásra az a vágy motivál bennünket, hogy eggyé le­­gyünk, de úgy, hogy közben megőrizzük saját önazonossá­gunkat.
Ami­kor Istennel szeretnénk eggyé válni, akkor boldogságra vágyunk, ami­kor egy másik emberrel, akkor szeretetet keresünk, amikor pedig egy csoporttal, akkor közösségre van szükségünk. Mindezekben az él­mé­nyek­ben nagyon fontos saját személyiségünk és egyéniségünk meg­őr­zé­se. Az Istennel való egyesülés nem azt jelenti, hogy fel­szí­vó­dunk Benne, hanem azt, hogy fiaivá és leányaivá válunk; az a há­zas­ság, ahol az egyik partner teljesen leuralja a másikat, kóros; az a kö­zös­ség pedig, amelyben az emberek elveszítik önazonosságukat, kul­tusszá válik.

700-as Club - Gyilkos a lányom

2013. március 25., hétfő

Kenneth E. Hagin - Megbénítva


Mivel tehát a gyermekek testbõl és vérbõl valók, Õ is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma volt a halálon, tudniillik az ördögöt. — ZSIDÓ 2,14.

Hogy  megbénítsa  azt, akinek  hatalma  volt  a halálon, az ellenséget. — (Rotherham)
Jézus semmivé tette a sötétség seregeit! Megbénította halálosztó  erejüket! Amikor  Jézus  találkozott  Jánossal, aki  a  kijelentést  kapta  Pathmos  szigetén,  azt  mondta: „Én vagyok… az élõ; pedig halott voltam, és ímé, élek örökkön
örökké  Ámen,  és  nálam  vannak  a  pokolnak  és  a  halálnak kulcsai.” ( J el. 1,18)
A kulcsok a hatalmat jelképezik. Jézus legyõzte a sátánt és megfosztotta õt hatalmától. Jézus úrrá lett az egész pokol felett! Azonban nem önmagáért gyõzte le a sátánt. Értünk gyõzte  le.  Olyan  volt  ez,  mintha  te  és  én  személyesen
találkoztunk volna a sátánnal, legyõztük volna, megfosztva miden hatalmától, mesterként megállva felette.


Megvallás:  Jézus  az  én  fejem.  Jézus  az  Úr  mindenek felett.  Jézus helyettem gyõzte le a sátánt.  Jézus megfosztotta a sátánt a felettem való hatalmától. Ez olyan volt a menny, a pokol és az egész univerzum szemében, mintha én  magam  találkoztam  volna  a  sátánnal,  és  legyõztem volna,  megfosztva  hatalmától,  mesterként  állva  felette.
Ezért,  Krisztus  Jézusban  én  több,  mint  gyõztes  vagyok. Én a hatalom birtokosa vagyok, a sátán és annak minden serege felett mesterként és úrként állok!

Vidám Vasárnap Gyergyó - Veled van az Úr


Ha nem akarsz egy helyben körözni, hallgasd meg Dániel tanítását.


Rick Warren - A Biblia lényegi egysége bizonyítja az igazát

„És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve [Jézus] elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” (Lukács 24:27)


A Bibliát csak Isten volt képes összerakni. 66 könyvét 40 különböző szerző 1600 éven át írta – mégis egyetlen témájuk van.
Ez az egyik ok, amiért tudjuk, hogy a Biblia Isten szava: egyetlen, egységes témája van. A Teremtés könyvétől a Jelenések könyvéig arról szól, hogy Isten megmenti, megváltja az embert, ebben pedig Jézus a főszereplő, Jézus a sztár.

Az a tény, hogy a Bibliának egyetlen témája van, maga egy csoda. Az egy dolog lenne, ha egy ember írta volna a Bibliát. A Koránt egy személy írta, Mohamed. „Konfucius analektái”-t (válogatott írások) Konfucius írta. Buddha írásai Buddhától származnak. Elvárhatod tőlük, hogy egységesek legyenek.
Másrészről viszont a Bibliát 40 szerző írta, három kontinensen, különböző korokban, mindenféle élethelyzetekben. Mégis mindegyikük ugyanazt a történetet írta, Jézus történetét. Próféták, költők, hercegek, királyok, hajósok, katonák, mindegyiküknek ugyanaz a sztorija. Egyesek közülük otthonaikban írtak, mások börtönökben, megint mások hajókon utazva. Nem is lehetne összeszedni ennél különfélébb szerzői csoportot.
Mégis a történet ugyanarról szól.

Képzeld el, adnék 50 embernek egy-egy papírlapot, és azt mondanám nekik, mindenki a saját papírjából tépjen ki valamiféle alakzatot, de nem mondanám meg nekik, hogy ezt mire fogom használni. Mekkora a valószínűsége, hogy az Egyesült Államok térképét össze tudom rakni ezekből a papírdarabokból? Ennek az esélye végtelenül csekély. Ha ilyet tennék, a legtöbb ember tréfának gondolná.

Ahogyan a Biblia összeállt, az egy csoda.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az Újszövetség Jézusról szól, az Ószövetség pedig Izraelről. Ez azonban nem igaz. Lukács 24:27-ben azt mondja a Biblia: „Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve [Jézus] elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” Az Újszövetség akkor még nem is volt megírva.
A képek, metaforák, analógiák, illúziók – az elejétől a végéig – Isten tervéről szólnak: hogyan váltja meg az embereket, hogyan építi családját az örökkévalóság számára. Ez mind Vele kezdődik. Őt láthatod mindegyik könyvben.
Ez csoda.

700-as Club - 12-8 = 4 év börtön

2013. március 24., vasárnap

Németh Sándor - KRISZTUS A HÚSVÉTI BÁRÁNYUNK

Hosszú szünet után újra élő adással jelentkezett a Vidám Vasárnap! Ha valaki lemaradt róla vagy csak újra szeretnétek nézni megtehetitek az alábbi linkre kattintva! Ha gondoljátok, osszátok meg barátaitokkal is! 

KRISZTUS A HÚSVÉTI BÁRÁNYUNK

A bűnbeesés következtében szakadék jött létre az ember és Isten között, és bejött a létbe a halál. A fogoly létből csak egy tökéletes, ártatlan élet, vér tud kiutat adni. Az Egyiptomból való kivonuláskor az izraeliták bűneit egy ártatlan bárány hordozta el, amelyre rááradt Isten haragja helyettük, így ők megmenekültek a pusztulástól. Jézus Isten Báránya. Ő az, aki elvette, hordozta az egész világ bűneit. A Fiú helyettesítő áldozat lett, hogy az emberi, gyarló élet helyett megkapjuk az ő tiszta életét. Jézus Krisztus tele volt kegyelemmel és igazsággal is, melyeket a bűnös ember a megváltás elfogadásakor szintén elnyer: ez a húsvét üzente.

http://vidamvasarnap.hu/archivum/nemeth-sandor-2013-03-24-krisztus-husveti-baranyunk

Kenneth E. Hagin - Megfosztva


Lefegyverezvén  a  fejedelemségeket  és  a  hatalmasságokat, azokat  nyilvánosan  megszégyenítette és mutogatta, gyõzelmet aratván felettük a keresztfa által. — KOLOSSÉ 2,15.
És  az  ellenséges  fejedelmeket  és  hatalmasságokat  lerázta  magáról, és  bátran  közszemlére tette õket, mint az Õ gyõzelmének tárgyait…
— Kolossé 2,15. (Weymouth)

A  Biblia  itt  azt  tanítja  nekünk,  hogy  Jézus  semmivé tette a sátánt és diadalmaskodott felette. Egy másik fordítás szerint:  kifosztotta  õt.  Mitõl fosztotta  meg  a  sátánt?  Az ember  feletti  hatalmától.  Amikor  Jézus  semmivé  tette  a sátánt és megfosztotta hatalmától, te voltál az Krisztusban, aki  elvégezte  ezt  a  munkát.  Krisztus  téged  képviselt, helyetted  cselekedte  ezt  meg.  Érted  tette  meg.  Amit Krisztus tett meg, a te javadra lett írva. Helyettesítõdként
cselekedett.  (Õ  helyetted  tette  meg,  Isten  pedig  neked tulajdonította, úgy, mintha te magad tetted volna meg!)
Nem,  mi  nem  azzal  dicsekszünk,  hogy  mik  vagyunk a hústest szerint. (Test szerint nem sokra visszük.) Arról beszélünk,  hogy  ki  vagy  te  a  Krisztusban.  Mondhatod: Krisztusban  legyõztem  a  sátánt.  Megfosztottam  a  hatalmától.
És amikor  Jézus feltámadt a halálból, én is feltámadtam Õvele.


Megvallás:  Krisztus  Jézus  kielégítette  az  igazságosság velem  szembeni  követelményeit.  Õ  fizette  ki  a  bûnért járó büntetést helyettem. Megfosztotta a sötétség seregeit felettem való hatalmuktól. A sátánnak ezért nincs hatalma felettem!

Rick Warren - Bibliai próféciák: Mi a valószínűségük?


„Sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.” (2Péter 1:21)

A Biblia a történelem legtöbbet olvasott könyve. Ugyancsak a legnagyobb példányszámban eladott, a legtöbb nyelvre lefordított könyv a történelem során.
Igen, és még több: Isten szava, Isten lehelete. 2Timóteus 3:16 ezt mondja: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.”
Ez azt jelenti, hogy a Biblia nem csupán egy jó gondolat. Isten szava a számunkra. Az egyik ok, amiért tudhatjuk, hogy a Biblia igaz és bizalomra méltó, hogy ezer és ezer próféciája igaznak bizonyult a történelem során, vagy igaz lesz. A Biblia minden egyes próféciája pontosan úgy, ahogyan Isten előre megmondta, beteljesedett vagy valamikor a jövőben be fog teljesedni.
Egyedül Jézusról több mint 300 próféciát tartalmaz a Biblia, mindegyik legalább ezer évvel a születése előtt íródott. A Biblia előre kijelentette mikor fog megszületni, hol fog megszületni, hogyan fog megszületni. Nem volt lehetősége manipulálni a születését, hogy betöltse ezeket a próféciákat.
Azt is előre kijelentette, hogyan fog meghalni. Ezer évvel Jézus halála előtt, Dávid leírta Jézus halálát a kereszten az egyik zsoltárában. Nem használhatta a „keresztre feszítés” szavakat, mert ezt senki sem ismerte akkor. Messze korábban, mielőtt a rómaiak kigondolták volna az emberek keresztre feszítését, Dávid már leírta.
Ezt egyedül csak Isten tudhatta.

Mekkora a valószínűsége, hogy előre tudok tenni rólad 300 kijelentést, és mindegyik igaznak bizonyul? Végtelenül kicsi, le sem tudnád írni ezt a számot. Sokkal nagyobb hit kellene elhinni a Bibliai próféciák véletlen egybeesését, mint azt elhinni, hogy Isten tervezte, rendezte így.
A Biblia azt mondja: „Sohasem származott prófécia embertől, hanem a Szent Lélek adta emberi beszédként, amely Isten irányítása alatt állt.” (2Péter 1:21 – GW fordítás)
A bibliai időkben senki sem akart próféta lenni. Izraelben az volt a törvény, hogy Isten prófétájának 100 %-ban igaznak kell lennie. Ha csak egyszer is hibáztál, akkor hamis prófétának tekintettek és a büntetésed halál volt. A prófétának jobb volt, ha igaz!
És a Biblia próféciái igazak voltak – minden egyes prófécia. Megbízhatsz a Bibliában, mert minden, amit megjövendölt, igaznak bizonyult.

700-as Club - Isten vezetése + Pénzügyi tanácsok

Kari Jobe - Beautiful

Tom Marshall - A kapcsolatok megértését segítő fogalmak 3.


Kapcsolatunk Istennel

Az ember mindenekelőtt az Istennel való kapcsolatra lett te­remt­ve, ezért ennek a kapcsolatnak vannak olyan aspektusai, melyeknek nincs meg­fe­le­lő­je az emberek közötti kapcsolatokban. Az egyik ilyen az imá­dat, mely kizárólag Istent illeti meg; ha valaki vagy valami mást imá­dunk Istenen kívül, az bálványimádás, és ítélet alá esik. Az Isten irán­ti engedelmesség elsőbbsége az emberi hatalmasságok iránti enge­del­­mes­­ség­gel szemben szintén lényeges, és minden más kapcsolatunk csak akkor kerül a helyére, ha ezt az elsődlegességet felismerjük.

De Istennel való kapcsolatunk sok más szempontból pontosan úgy mű­kö­dik, mint az emberi kapcsolatok. Először is: Istennel való kap­cso­la­tunk­ról lehet a leginkább elmondani, hogy eszközül szolgáló kap­cso­lat. Adott célból, a legmagasztosabb célból jött létre, és ez az, amely olyan végérvényesen megragadta Pál szívét:

“...igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus.”

Isten célja öröktől fogva az Ő országának megalapítása volt, és ez egy olyan nagy cél, hogy Jézus a szántóföldben elrejtett kincshez ha­son­lí­tot­ta. Ha az ember egyszer megtalálja, mindenét eladja érte. Ha szem elől tévesztjük ezt a célt, akkor minden, amit elérhetünk, saját parányi egónk képességeire és rövid életünkre korlátozódik, és olyanok le­szünk, akár a takács vetélője. A legnagyobb célok is annyira tri­vi­á­li­sak­ká válnak, hogy az ember szeretné tudni: vajon az élet megéri-e va­ló­já­ban a fáradságot, vagy egyszerűbb csak a túlélésre koncentrálva az élet vékony felszíni kérgén egyensúlyozni, és nem érdemes mé­lyeb­ben belegondolni a dolgokba. Egy alkalommal beszélgettem egy ki­emel­ke­dő új-zélandi pedagógussal, aki választott hivatásának csúcsát el­ér­ve nyugdíjba vonult. Megkérdeztem tőle, milyen érzés a váratlanul rá­sza­kadt sok szabadidő. Soha nem fogom elfelejteni az arcát. “Tom fe­lel­te. Ez szörnyű. Úgy érzem magam, mint az az ember, aki be­megy a bankba, és megtudja, hogy minden pénze hamuvá égett.” Egy éven belül meghalt.

De amikor megragadnak minket Isten nagyszerű céljai, minden ér­tel­met és célt kap. A nehézségek és akadályok jelentéktelenségbe süllyednek, amikor belép a képbe Isten Országa, és még a legkisebb do­­log is örökkévaló jelentőséggel rendelkezik, ha Isten Országával kap­­cso­la­tos.

Nehogy tévedésbe essünk: Istennek nincs szüksége ránk. Ő min­den­től független, és mindent megtehet, amikor csak akarja. Min­den­ha­tó, ezért minden létező hatalommal rendelkezik; mindentudó, tehát bir­to­ká­ban van minden ismeretnek; örökkévaló, és úr az idő fölött. Nem győzheted Őt le, nem tudod kijátszani, nem tudod túlélni. De ez a fajta szuverenitás nem elégíti ki Isten szívét. Az egyetlen szu­ve­re­ni­tás, ami az Ő szívét kielégíti, az az atyaság szuverenitása, vagyis ha cél­jai fiain és leányain keresztül valósulnak meg, akik azért teszik ezt meg, mert ez az Atya akarata. Ez motivál minket egész életünkben, és az eljövendő világban is.

Ugyanakkor Istenhez fűződő kapcsolatunk a leginkább be­tel­je­sí­tő jellegű kapcsolat. Az Ő megismerése egész létezésünk leg­ma­ga­sabb­ren­dű célja. Ha csak az üdvösségben rejlő áldásokért ismerjük meg Krisztust, akkor igazából nem is ismerjük Őt. “Jézus Krisztus annyira szent és vonzó mondta valaki , hogy ha egyszer meg­lát­nánk, akkor is megszeretnénk, ha nem a Megváltónk lenne.” Ezt Pál is meg­ér­tet­te. “Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt.”

Ez forradalmi változást idéz elő hozzáállásunkban. Pusztán az imád­­ko­zás kedvéért fogunk imádkozni, az imádat kedvéért fogjuk Őt imád­ni, a szolgálatban rejlő örömért fogjuk Őt szolgálni, azért ol­vas­suk a Bibliát, mert ez az Ő könyve, és az Ő megismerésének öröméért akar­juk majd megismerni Őt.

Az a csodálatos, hogy Isten ugyanilyen beteljesülést talál a velünk va­ló kapcsolatban, mivel a barátaivá választott minket, és az a mód, aho­gyan ezt megtette, valószínűleg minden emberi kapcsolatnál ön­zet­le­nebb. “Ábrahám az én barátom” mondta Isten. “Ti az én ba­rá­ta­im vagytok” mondta Jézus. A barátságban egyenlőség van, a ba­rá­tod­nak nem parancsolgathatsz, tehát amikor Isten úgy döntött, hogy te­remt­mé­nye­it a barátaivá fogadja, akkor talán a legcsodálatraméltóbb meg­aláz­ko­dás­nak lehetünk a tanúi.

Milyen mély és milyen széles?

Van még két fogalom, amely nagyon fontos a személyes kapcsolatok le­írá­sá­ban:

1. Intimitás. Milyen mélyen akarunk belépni egymás életébe az adott kapcsolatban?

2. Kiterjedés. Életünknek mekkora részét érinti az a kapcsolat? A kapcsolatok rendkívül széles skálán mozognak mind az intimitás szint­­je, mind pedig a kiterjedés mértéke szempontjából. Ezenkívül, bár az intimitás és a kiterjedés mértéke között közvetlen összefüggés áll­hat fenn, nem szükségszerű, hogy ez így legyen. Egy munkatársi vagy üz­leti kapcsolat igénybe veheti időnk jelentékeny részét, és még en­nél is nagyobb mértékben lekötheti gondolatainkat, mégis csak na­gyon kevés személyes intimitást érint. A másik oldalon viszont egy lel­ki­gon­do­zói vagy egy orvosi tanácsadás rendkívül intim kérdéseket érint­het, mi­közben életünknek csak egy kis részét érinti, és nagyon rö­vid ideig tart.

Derek Prince - Hálaadás, dicsőítés, imádás 3.

2013. március 21., csütörtök

Kenneth E. Hagin - Az elsőszülött a halottak közül


Aki  képe  a  láthatatlan  Istennek, minden  teremtménynek elõtte született; mert Õbenne teremtetett minden, ami  van  a  mennyekben  és  a  földön, láthatók  és  láthatatlanok, akár  királyiszékek, akár uraságok, akár  fejedelemségek, akár  hatalmasságok; mindenek Õáltala és Õreá nézve teremtettek; és  Õ  elõbb  volt  mindennél, és  minden  Õbenne áll  fenn. És  Õ  a  feje  a Testnek, a Gyülekezetnek: aki  a  kezdet, ELSÕ SZÜLÖTT  A  HALOTTAK KÖZÜL; hogy mindenekben Õ legyen az elsõ; mert tetszett az Atyának, hogy Õbenne lakozzék az egész teljesség; és hogy Õáltala békéltessen meg mindent magával, békes séget  szerezvén  az  Õ  keresztjének vére  által; Õáltala  mindent, ami  csak  van, akár  a földön, akár a mennyek ben. — KOLOSSÉ 1,15–20.

Bár Õ egyenrangú az Atyával, Isten örök Fia elfogadta az alárendelt  helyet  és  elvállalta  a  feladatot,  hogy  megbékélteti  a  világot  Istennel  az  Õ keresztjének  vére  által.
E cél érdekében Jézus átadta magát a halálnak. (Mát. 27,50) Amikor  Jézus  bûnné  lett  (2Kor. 5,21),  Isten  átadta  Õt  a szellemi halálnak, amely az Istentõl való elkülönülés. Akkor  történt  ez  meg,  amikor  az  a  szívbemarkoló kiáltás  elhagyta  Jézus  ajkait:  „Én  Istenem,  én  Istenem! Miért hagytál el engem?” Jézus szelleme halálra adatott a mi vétkeinkért, hogy Õ feltámasztasson a mi megigazulásunkért. (Róm. 4,25) Az Atya bölcsessége volt az, ami átadta
Jézust,  az  Igazat  a  halálnak,  hogy  a  mi  adósságunk  ki legyen fizetve, és hogy Jézus legyen AZ ELSÕSZÜLÖTT A HALOTTAK KÖZÜL!


Megvallás:  Köszönöm  Jézus,  hogy  meghaltál  az  én bûneimért.  Köszönöm  neked  Jézus,  hogy  kifizetted  az én adósságomat, hogy én szabad legyek!

Tom Marshall - A kapcsolatok megértését segítő fogalmak 2.


Beteljesítő kapcsolatok

Az I. Mózes 2: 18-ban valami egészen mást találunk. Isten ránézett az Éden kertjében élő Ádámra, és így szólt:

“Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hoz­zá illőt.”

Ezután Isten Ádám oldalából megformálta a nőt, és odavitte hozzá. Ádám szinte önkívületben kiáltott fel: “...csontomból való csont, és tes­temből való test...” Újfajta kapcsolat született.

“Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ra­gasz­kodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” 1

Itt egy olyan kapcsolatot látunk, amely nem együttműködésre épül, ha­nem szociális, nem eszköz, hanem beteljesítő kapcsolat, vagyis nem va­­la­mi­lyen célt szolgál, hanem maga a kapcsolat a cél. Ez volt a kez­de­­te azoknak a kapcsolatoknak, amelyek önmagukért vannak, ame­lyek­­nek nincs szükségük semmilyen külsődleges célra, hogy igazolják lé­­te­zé­sü­ket. A házasság nem valami rajta kívül álló cél elérésére jön lét­re, hanem magának a házaséletnek a kedvéért. Még csak nem is azért, hogy gyermekeket hozzanak a világra. Sokkal helyesebb azt mon­­da­ni, hogy a gyermekek és a család azért vannak, hogy be­tel­je­sít­sék a házasságot. A válás azért olyan katasztrofális, mert szétzúzza az Is­ten­től rendelt végcélt. Nem meglepő, hogy amikor a cél eltűnik, ak­kor a megvalósítás módja is megkérdőjeleződik. Ha a házasság zá­tony­ra fut, akkor mi értelme van a gyermeknevelésnek? Össze­füg­gés van a társadalmunkban tapasztalható, abortusszal kapcsolatos hoz­zá­ál­lás és a házasság intézményének összeomlása között, mivel a há­zas­ság nem kapta meg azt a tiszteletet, amelyet megérdemel. De állítsuk hely­re a házasság bibliai felfogását, aztán majd meglátjuk, hogyan alakul az abortuszok száma!

Magától értetődik, hogy nagyon kevés olyan kapcsolat van, amely tisz­tán csak eszköz vagy csak beteljesítő kapcsolat. Még a munkának is vannak fontos társadalmi aspektusai, a barátok és családok pedig gyak­ran egyesítik erőiket bizonyos célok elérése érdekében. De a kap­cso­la­tok lényeges jellemzőinek félreértése, vagy egymástól eltérő ér­tel­me­zé­se nagyon gyakran okoz problémákat.

Például rájövök, hogy valaki csak azért ápolja velem a barátságot, mert én a bizottságban támogathatom az ő céljait. Azt fogom érezni, hogy engem felhasználtak. A barátság nem arra szolgál, hogy egy cél el­éré­sének az eszköze legyen, legalábbis az én könyvemben nem. A má­sik oldalon viszont, ha egy kereskedő felhív az irodámban, és ba­rát­sá­gos csevegésbe kezd velem a családjáról és arról, hogy mit csinált a hétvégén, akkor ingerült leszek, amiért feleslegesen igénybe veszi az idő­met. Ő egy konkrét célból hívott fel, azt kell elintézni.

De semmi rosszat nem látok abban, ha egy munkatársam meg­pró­bál rávenni arra, hogy támogassam javaslatát, és abban sem, ha egy ba­rá­tom beállít az irodámba egy kis csevegésre. Ezekben az esetekben mind­két fél megértette és tiszteletben tartja a kapcsolat természetét, és egyi­kük sem érzi azt, hogy a másik kihasználja őt valamilyen célból.

Hasonló módon nem várhatom el a főnökömtől, hogy úgy bánjon ve­lem, mint a haverjával, és érdekelje őt minden problémám. Meg kell maradnom a kapcsolat keretei között, amely elsősorban egy esz­kö­zül szolgáló kapcsolat, és nem vehetem rossz néven, hogy a fő hang­súly a minőségen és a termelékenységen van, nem pedig a társas kap­cso­latok ápolásán. Ez gyakran súlyos félreértésekre ad alkalmat ke­resz­tény vállalkozásokban, missziós szolgálatok és jótékonysági in­téz­mé­nyek vezetésében és adminisztrációs köreiben. A munkatársi kap­cso­la­tok nagyon fontosak, ezt nem szabad szem elől téveszteni, de időn­ként találkoztam olyan emberekkel, akik elvárták, hogy főnökeik tölt­sék be a közösség iránti igényeiket, pásztorolják őket, részesítsék őket lel­ki­gon­dozásban, kapjanak tőlük tanítást, és dicsérjék együtt az Urat a napi mun­ka keretein belül. De ez a kapcsolat nem erre szolgál. En­nek el­le­né­re egyetértek azzal, hogy a keresztény munka sok te­rü­le­tén nem le­het éles határvonal az együttműködésre épülő és a társas kap­cso­la­tok kö­zött. Az alapszabályok nyílt, őszinte tisztázása azonban sok szük­ség­te­len problémának elejét veheti.

Peter Horrobin - A lehetséges démoni jelenlét néhány megfigyelhető tünete 11.


23.       Önközpontúság

Vannak emberek, akik csak úgy tudják fenntartani a beszélgetés fonalát, hogy saját magukról beszélnek. Életüket önmaguk bálványozása és tömjénezése határozza meg. A bálványimádás minden formája bűn, és önmagának bálványozása volt az az alapvető bűn, amely miatt a Sátánt kidobták a mennyből. Amikor tehát valaki mindig saját magát tolja az előtérbe és ha a mások iránti érdeklődése csak beszélgetési taktika, amellyel újból saját magára tereli a témát, akkor gyanakodnunk kell arra, hogy erőteljes démoni tevékenységgel állunk szemben.
Nem könnyű segítenünk az ilyen embereknek abban, hogy ugyanúgy lássák magukat, mint ahogyan mások látják őket. Annyira mélyen gyökeret vert bennük az arrogancia és saját fontosságuk tudata, hogy teljesen érzéketlennek tűnnek minden olyan dolog meglátására vagy megértésére, amelyre nem ők gondoltak először! Az ilyen emberek esetében egyáltalán nem szokatlan, ha arra kell rájönnünk, hogy ősei hasonló természetű emberek voltak, és hogy a valódi csatát egy családi szellemmel kell megvívni, amely az egész családot generációk óta a kötelékében tartja.

24.       Szexuális aberrációk

Isten a szexuális életet az emberiség szaporodási eszközének szánta. Ha részt veszünk Isten teremtő munkájában, akkor ezzel az Alkotót imádjuk. A zsoltáríró azt mondja, hogy Isten az ő népének dicséreteiben lakozik (Zsoltárok 22:4). Ha részt veszünk a Teremtő dicséretében és imádatában, akkor ezzel megnyitjuk magunkat arra, hogy áldásokban részesüljünk. Isten megáldja a szexuális élet Isten szerint való módját, mivel örömét leli abban, ha gyermekei teremtő munkát végeznek.

Ezzel ellentétben azonban nem számíthatunk arra, hogy egy Isten ellenes kapcsolatban is Isten marad a trónon, mivel ő nem tudja megáldani azokat a dolgokat, amelyek ellentétesek az ő beszédével és törvényével. Van azonban valaki más, aki nagyon szívesen „megáldja” az ilyen jellegű tevékenységeket és elfoglalja a trónt az ilyen kapcsolatok felett. Ha valaki Isten ellenes módon él szexuális életet, akkor ott megjelenik a Sátán, nem azért, hogy áldásokat osztogasson, hanem azért, hogy megpróbálja elfoglalni Isten helyét, megszerezze magának az imádatot, és megátkozza a résztvevőket.
Ez az oka annak, hogy olyan sok szexuális tevékenység és rituálé szerepel a sátánizmusban és a boszorkányságban. A Sátán nagyon szereti, ha dicséretben részesül, mert a résztvevőket ezáltal a hálójába keríti és kötelékei alá vonja.
Kiterjedt tapasztalatok mutatnak rá arra a tényre, hogy az Isten-ellenes szexuális kapcsolatok útján létrejött lelki kötődések a démonok egyik elsődleges belépési pontját alkotják. Ha a lelkigondozás során kiderül, hogy az érintett személy részt vett a szexuális élet valamilyen Isten ellenes formájában, akkor ésszerű dolog arra számítani, hogy démoni erők kapcsolódnak ahhoz a szexuális bűnhöz. A Sátán arra használja fel ezeket a lelki kötődéseket, hogy egész életükben démoni láncokban tartsa az embert. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy ha valaki rendbeteszi életének ezt a területét és engedi, hogy Isten megtisztítsa őt, akkor hatalmas gyógyulások és szabadulások történhetnek.

25.       Öngyilkossági hajlam

Ha valaki eldobja magától az életet, az a teste ellen elkövethető legsúlyosabb bűn: a leg­vég­le­te­sebb lázadás a Szent Szellem ellen, mert testünk az ő temploma. Ha a Sátánnak sikerül rávennie valakit arra, hogy önkezével vessen véget az életének, akkor ezzel hatalmas győzelmet aratott. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy az öngyilkossági kísérleteknek vagy öngyilkossági vágyaknak mindig van egy démoni dimenziója. Az érintett személy a legtöbb esetben olyan mélyen megsérült az átélt bán­tal­ma­zá­sok­tól, vagy attól, ahogyan bántak vele, hogy jövőjét teljesen reménytelennek látja. És ha nincs remény a holnap számára, akkor innen már csak egy kis lépést kell megtenni ahhoz, hogy valaki így szóljon: „Akár már ma is meghalhatok”. Az ilyen esetekben a démonok belépési pontja mindig az a trauma vagy fájdalom, amely az ilyen emberek által átélt tapasztalatokhoz kapcsolódik.
Az öngyilkossági hajlamtól szenvedők között azonban vannak olyanok is, akiknek az életében nem volt semmiféle nyilvánvaló trauma, bántalmazás vagy tragédia, amely arra késztethetné őket, hogy ilyen módon meneküljenek el az élet kihívásai elől. Van bennük egy belső sötétség, és kényszert éreznek arra, hogy meghaljanak. Az ilyen esetek mögött lehet valami mélyen elrejtett bántalmazás, amely soha nem került a felszínre a tudatos emlékezetben, mégis megnyitotta az ajtót a démonok előtt, amelyek erőteljes hatást gyakorolnak az adott személy életére. Vagy az is lehetséges, hogy az érintett ember az őseitől, vagy egy hozzá nagyon közel álló, elhunyt személytől kapta a halál szellemét, amely tovább űzi és motiválja őt, még akkor is, ha neki, személyesen, semmi oka nem lehet arra, hogy meg akarjon halni.

A halálvágy egy másik lehetséges forrása az lehet, hogy az édesanya abortuszt kísérelt meg, amivel a felnövekvő gyermekből kiváltotta azt az érzést, hogy senki sem akarja őt és nem is kellene ott lennie. Az ilyen érzések mindent elborító feketesége szinte elkerülhetetlenül elvezet az alkalmanként megjelenő öngyilkossági gondolatokhoz.
Öngyilkossági hajlamok esetében mindig tisztában kell lennünk annak lehetőségével, hogy jelen lehetnek ott démonok. A közelmúltban, egy keresztény összejövetelen, ahol több országból voltak jelen résztvevők, amikor feltettem a kérdést, hogy élete során kinek voltak már valaha öngyilkossági gondolatai, a jelenlévőknek csaknem a fele felemelte a kezét. Az öngyilkossági vágy még a Krisztus testében is sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.

Scofield - Dániel könyve 7. fejezet

(7,8) A látomás a pogány világbirodalom végéről szól. A régi római birodalomnak (a vaskirályság, Dán 2,33-35.40-44; 7,7) tíz szarva, azaz tíz királya lesz (Jel 17,12), s ez megfelel a szobor tíz lábujjának. Mialatt Dániel a tíz király látomását szemlélte, egy „kicsiny szarv” (király) nőtt ki közöttük, aki a tíz király közül hármat legyőzött annyira, hogy királyságuk önálló léte megszűnt. Hét király megmaradt a tíz közül, valamint a „kicsiny szarv”, a „következő fejedelem”, a Dán 9,26-ban, a „pusztító utálatosság” a Dán 12,11-ben és Mt 24,15.26-ban, és a Jel 13,1-10 „fenevadja”, mely feljön a tengerből. Ő lesz a feje a helyreállított negyedik világbirodalomnak (fenevad, lásd Jel 19,20 jegyzetét). Némely bibliamagyarázó szerint ez azonos azzal a „királlyal, aki a maga tetszése szerint cselekszik” (Dán 11,36-45) és „a bűn emberé”-vel, akiről a 2Tesz 2,4-8-ban olvasunk.


(7,13) Ez a jelenet azonos azzal, ami a Jel 5,6-10-ben olvasható. Ott „a királyok és papok” magasztaló éneke (lásd Dán 7,18 jegyzetét) ezekkel a szavakkal végződik: „...és uralkodunk a földön”. A Jel 6-ban kezdődik meg a Zsolt 2,5 „rettentés”-e, ami megelőzi a Király felkenését a Sionon (Zsolt 2,6; Jel 20,4). A látomás (7,9-14) fordított sorrendben szemlélteti az eseményeket, mint ahogyan azok be fognak teljesedni. A 13. v. azt a mennyei jelenetet írja le (vö. Jel 5,6-10), amely előbb fog bekövetkezni, mint azok az események, melyeket Dániel a Dán 7,9-12. v. látomásában lát.

A beteljesedés sorrendje a következő:
(1) Az Emberfia átveszi a hatalmat az országa felett (Dán 7,13-14; Jel 5,6-10);
(2) a Zsolt 2,5 „rettentése”, amelyet a Mt 24,21-22 és a Jel 6-18 ír le bővebben:
(3) az Emberfiának visszajövetele dicsőségben, hogy beteljesítse a 2,45-ben leírt csapást (Dán 7,9-11; Jel 19,11-21);
(4) Isten ítélete egyes személyek fölött a nemzetek közül, és királyságának megvalósulása (Dán 7,10.26-27; Mt 25,31-46; Jel 20,1-6).

(7,18) „A magasságos szentjei” - lásd a 22., 25. és 27. v.-ben is. Hogy a „Gyülekezet szentjeinek”, azaz a Gyülekezet korszaka hívőinek is részük lesz ebben az uralkodásban, az nyilvánvaló, mert a „Gyülekezet részt vesz az első feltámadásban, és uralkodik Ővele (Krisztussal) ezer esztendeig” (Jel 20,6). Vö. Róm 8,17; 2Tim 2,10-12; 1Pt 2,9; Jel 1,6; 3,21; 5,10.


(7,25) Ez a kifejezés, amely mind az ÓSZ-, mind az ÚSZ-ben megtalálható, és a jövőben bekövetkező események pontosan meghatározott időtartamára vonatkozik, gondos tanulmányozást igényel, hogy elkerüljünk minden képzelet szülte okoskodást. Az első utalást a prófétai jövőnek erre a három és fél évére ebben a kifejezésben találjuk: „ideig, időkig és félidőkig”. Ugyanez áll a Dán 12,7-ben és Jel 12,14-ben is. Ez az időtartam megfelel a „hét felének” (Dán 9,27), ez az utolsó hét év fele, a Jel 11,2; 13,5-ben a „negyvenkét hónap” és a Jel 12,6-ban az „ezerkétszázhatvan nap” ugyanezt az időtartamot jelenti.
Ez a három és fél évi időszak valószínűleg a Dániel hetvenedik évhete második felére utal, amelyet a nagy nyomorúság idejének is neveznek.


(7,26) Ez a vége a pogány világhatalomnak.
(1) Amit a 7. fej. vadállat-látomása negyedik állatnak nevez (7. v.), az a római birodalom, a 2. fej. „vas” birodalma. A negyedik állat (a római birodalom) „tíz szarva” az a „tíz király, aki belőle támad” (24. v.), ez megfelel a 2. fej. szoborlátomásában a tíz lábujjnak. A tíz királyság, beleértve azokat a területeket, melyek fölött Róma egykor uralkodott, alkotják együtt azt az államformát, amelyben a római birodalom uralkodik majd, amikor a kő leszakad kéz érintése nélkül, és Krisztus szétzúzza a pogány világhatalom egész rendszerét (Dán 2,44-45; 7,9).
(2) Dániel egy „kicsiny szarvat” is lát felnőni, amely három királyt fog megalázni (Dán 7,24-26. v.). Fő ismertetőjele gyűlölete Isten és a hívők iránt. Nem tévesztendő össze a 8. fej. „kicsiny szarvával”. Ez a prófécia Antiochus Ephiphanes személyében teljesedett be (lásd Dán 8,9 jegyzetét). A Dán 7-ben említett „kicsiny szarvról” a Jel 13-ban bővebb részleteket találunk.


700-as Club - Perfekcionizmus, depresszió és pánikrohamok

Rick Warren - A Biblia tudományosan megalapozott

"Dicsérjétek őt magasságos mennyek és ti vizek az ég felett. Hadd dicsérjék az Úr nevét mert a szavával alkotta meg őket. Örök helyre helyezte őket. Törvénybe foglalta, melyet senki meg nem szeghet." (Zsolt 148:4-6 GW fordítás)

Lehet, hogy már találkoztál olyan emberrel aki azt mondta, hogy a Biblia nem tudományosan megalapozott. Na neki nem volt igaza. Vagy a Bibliát nem tanulmányozták, vagy a tudományokat. 

Isten alkotta meg a fizikai törvényeket. Azt is Ő rendezte úgy, hogy ezek a törvények és az Ő igéje ne mondjanak ellent egymásnak. 
Johannes Kepler, a híres matematikus és csillagász egyszer azt mondta, hogy "a tudomány nem más mint végiggondolni Isten gondolatait Ő utánna." Más szóval Isten megalkotta a fizikai törvényeket, mi pedig felfedeztük őket. 
A Bibliai nem tudományos kézikönyvnek készült. Nem azért olvassátok a Bibliát, hogy rakétát tudjatok építeni. A Biblia nem használ tudományos nyelvezetet. Viszont ennek ellenére a Biblia nem mutatja be hamisan a tudományokat. Az 1600 év alatt, amíg a Biblia íródott, egyszer sem mutatta be helytelenül a tudományokat. Sőt, mindig is a tudományok előtt járt. 

Például:
- Évezredeken át az emberek azt hitték, hogy a Föld lapos. Isten viszont 2600 évvel ezelőtt, az Ézsaiás 40:22-ben azt írta, hogy Isten a Föld kereksége fölött trónol. 
- Évezredeken át az emberek azt hitték, hogy a Föld valamin áll. A hinduk szerint a Föld óriási elefántokon állt. A görögök szerint Atlas tartotta. Az egyiptomiak úgy tartották, hogy 5 oszlop tartja a Földet. A Biblia viszont nem írja, hogy a Földet bármi is tartaná. 
- Évezredeken át az emberek azt hitték, hogy a csillagok száma véges. Jeremiás 33:22 viszont azt írja, hogy a csillagokat meg sem lehet számlálni. 

1861-ben kiadtak egy nagyon híressé vált könyvet, amelynek az volt a címe, hogy "51 vitathatatlan tény arról, hogy a Biblia tudományosan pontatlan". Ma viszont egy olyan tudóst sem találsz a Földön aki egyetérten ezekkel a vitathatatlan tényekkel. A tudomány ugyanis mindet megcáfolta. 0
A Biblia azt mondja, hogy "Dicsérjétek őt magasságos mennyek és ti vizek az ég felett. Hadd dicsérjék az Úr nevét mert a szavával alkotta meg őket. Örök helyre helyezte őket. Törvénybe foglalta, melyet senki meg nem szeghet." (Zsolt 148:4-6 GW fordítás)
A termodinamika második törvényére nem lehet igaz, hogy ma nem működik, holnap meg igen. Mindig működik mert így igaz és mert Isten alkotta.

Az igazság sosem változik meg.

Chris Tomlin, Kristian Stanfill, David Crowder - It's A New Day

2013. március 20., szerda

Kenneth E. Hagin - A Gyülekezet számára


És mindeneket vetett az Õ lábai alá, és Õt tette mindeneknek  fölötte  a  Gyülekezetnek  fejévé, mely az Õ Teste… — EFÉZUS 1,22. 23.

Milyen  nagy  szüksége  lenne  a  Gyülekezetnek  arra, hogy felébredjen és elkezdje méltányolni hatalmi helyét és kiváltságait, hogy felemelkedjen arra a helyre, amit Isten elvár  tõle,  és  legyen  tudatában  annak,  hogy  neki  kell
uralkodnia a levegõbeli hatalmasságok felett.
Milyen gyakran megesett, hogy a Gyülekezet kudarcot  vallott  a  hatalom  gyakorlásában;  valójában  elismerte vereségét és átadta magát a félelemnek. „… és Õt fejjé tette mindenek felett A GYÜLEKEZET SZÁMÁRA.” (ang. ford.)
A Gyülekezet számára! Az, hogy Jézus fej mindenek felett — az ördög, a démonok, a betegség, a szegénység és minden más felett, ami gonosz —, a Gyülekezet javát szolgálja!
Itt most álljunk meg tiszteletteljesen és gondolkodjunk el ezeken  a  hatalmas  igazságokon,  hogy  a  szívünk  fel  tudja fogni ezeknek a jelentõségét. Ha így viszonyulunk ehhez, az Igazság Szelleme felemel minket arra a helyre, ahol megérthetjük, hogy mi Isten Igéjének teljes jelentése, amikor azt  mondja:  Isten  tette  Krisztust  fejjé  mindenek  felett, a Gyülekezet javára. Ez azért történt, hogy a Gyülekezet,  a  Gyülekezet  fején  keresztül  hatalmat  gyakoroljon  mindenek felett.


Megvallás: Jézus  az  én  fejem. Jézus  az  Úr  mindenek felett. Jézus  hatalmat  adott  nekem  az  ellenség  minden serege  felett. Nagyobb  Jézus, aki  bennem  van, mint  az, aki a világban van. Több, mint gyõztes vagyok Õáltala, aki szeretett engem és Önmagát adta értem.

Rick Warren - A Biblia történelmileg pontos

"Isten nem hazudhat." (Zsidók 6:18b, EFO)


Megbízhatsz a Bibliában, mert az dogmatikailag helyes. Megbízhatsz a Bibliában, mert teológiailag helyes. Megbízhatsz a Bibliában, mert erkölcsi és etikai szempontból pontos.
De azért is megbízhatsz a Bibliában, mert történelmileg pontos.
Miért olyan fontos ez?
A Biblia azt mondja a Zsidók 6:18-ban: "Isten nem hazudhat" (EFO). Az egész univerzum csak azért működik, mert Isten mindig is igaz volt.
Ha csak egy hazugság is volna a Bibliában, akkor nem Istentől származna. Azért nem származhatna Istentől, mert Isten nem hazudik. A Zsoltárok 33:4-ben ezt olvassuk: "...az Örökkévaló szava igaz..." (EFO). Ez azt jelenti, hogy a Biblia igaz a megváltással és a történelemmel kapcsolatban.

Honnan tudjuk, hogy a biblia történelmileg pontos? Ugyanonnan, ahonnan megítéljük a többi történelmi forrást:
A Bibliát olyan emberek írták, akik első kézből tapasztalták meg. Egy történész megnézné azt, hogy aki leírta a történelmi tényt, az látta, vagy pedig másodkézből vagy legendából, évszázadokkal azelőtti történetről van-e szó. A Bibliát szemtanúk írták. Mózes ott volt, amikor a Vörös tenger kettévált. Józsué ott volt, amikor Jerikó falai leomlottak. Jézus tanítványai a felső szobában ültek, amikor meglátták a feltámadott Jézust megjelenni.
A Bibliai történeteket kiemelkedő gondossággal jegyezték fel. Amikor az ószövetségi másolók, írnokok a kézirat tekercseket másolták , ezt úgy tették, mintha fénymásológépek lennének! Volt egy hosszú listájuk a szabályokról, aminek a segítségével biztosak lehettek benne, hogy pontosan másoltak. Bizonyos számú oszlopokkal dolgoztak, végig az Ószövetségen, aminek mindig egyformának kellett lenni. Még az oszlop hosszának is meg kellett egyeznie. Tudták, hogy melyik könyvben hány betűnek kellett lennie. Például valószínűleg tudták, hogy a "mint" szó 1653-szor fordul elő abban a könyvben. Ha 1654 volt belőle, akkor eldobták a tekercset és újrakezdték.
Archeológusok bizonyítják, hogy a Biblia igaz. Az archeológusok megtalálták és kiásták azokat a helyeket, amelyekről a Biblia beszél. Például, megtalálták Siloám tavát, ahol a vak meggyógyult, és megtalálták Heródes templomának részeit is. A Hettita Birodalom egy jó példa arra, hogy az archeológusok maguk is bizonyítják, hogy a Biblia történelmileg is pontos. Generációk óta a történészek nem találtak említést sehol máshol a Hettita Birodalom létezéséről. Az 1900-as évek elején egy régész felfedezett 10.000 agyagtáblát a Hettita fővárosban. Mostmár mindenki tudja, hogy a Hettiták valamikor léteztek.

700-as Club - 3000 gyilkosság

Darlene Zschech - Change Your World

Scofield - Dániel könyve 5-7. fejezet


(5,18) Az uralkodók sorrendje a Biblia szerint Dániel idejében a következő volt:
Nabukodonozor (kb. Kr. e. 604-562) – vele kezdődött a zsidók fogsága és a „pogányok ideje” (lásd Lk 21,24 és Jel 16,19 jegyzetét). Ő volt a négy világbirodalom közül az első megalapítója (2,37-38; 7,4).
Belsazár (kb. Kr. e. 556-539) – a feliratokban Bel-saruzur, Nabonid legidősebb fia, apjának uralkodótársa.
A méd Dárius (kb. Kr. e. 539–?) – 5,31; 6,1-27; 9,1. Erről a Dáriusról a világi történelemírás még további adatok feltárását reméli. Azt vélik, hogy Gobriással (Gubaru) azonos, azzal a méd főemberrel, akit Círus tett Babilónia uralkodójává, miután meghódította azt.
Círus (kb. Kr. e. 539-530) – az ő uralmával a méd-perzsa világbirodalom teljes hatalmával előtérbe lépett (2,39; 7,5). A 8,1-4-ben a kos rövidebb szarva Dárius méd uralmát ábrázolja ki. Círus perzsa uralma a magasabb szarv, mely utóbb jelenik meg. Círus alatt – akinek a nevét a próféta több mint egy évszázaddal születése előtt megemlíti (Ézs 44,28-45,4) – kezdődött a zsidó maradék visszatérése Palesztinába.

(5,25) Mindhárom arám szónak kettős értelme van. „MENE” (a mena szóból, megszámlálni), ezt hangsúlyozás céljából ismétli. Isten megszámlálta a babiloni királyság napjait. „TEKEL” (tekal, megmérni), ami azt jelzi, hogy Isten erkölcs szempontjából megmérte a királyságot, és hiányosnak találta. „Peres” (peres, elosztani, a paras szóból ered a „perzsa” szó) – a jövendölés arról, hogy a királyságot felosztják, és a perzsáké lesz. „UFARSZIN” (u arám nyelven azt jelenti és, mint ahogy héberül is) a peres szó többesszáma.

(7,2) A „tenger” Szentírás képes beszéde szerint népeket jelent, az emberiség rendezetlen tömegét (Ézs 60,5; Mt 13,47; Lk 21,25; Jel 13,1).


(7,3) Nabukodonozor álma a különböző birodalmakról (2. fej.) ugyanabban a sorrendben látja az eseményeket, mint Dániel látomása a vadállatokról, de egy különbséggel: Nabukodonozor a pogányok idejének külső hatalmát és fényét látta (Lk 21,24; vö. Jel 16,19 jegyzetét), Dániel viszont a pogány világhatalom igazi jellegét látta meg, annak telhetetlenségében és háborús szellemében, mely hatalmát erőszakkal érvényesíti és tartja fenn.
Figyelemre méltó, hogy a pogány nemzetek címerében mindig vadállatok vagy ragadozómadarak képét használják.

(7,5) Ez bizonyára a második világbirodalom hármasságára utal, ez a három hatalom Média, Perzsia és Babilónia.