2011. július 4., hétfő

Scofield: Mózes 1. könyve 21. fejezet

(21,3) Sára a kegyelem előképe, ő a „szabad nő" és a „magasságos Jeruzsálem". Vö. 1Móz 17,15-19; Gal 4,22-31.

(21,3) Izsák négyszeres előkép:
(1) a Gyülekezet előképe, amely Ábrahám szellem szerinti gyermekeiből áll (Gal 4,28);
(2) Krisztus előképe, aki mint Fiú „engedelmes volt halálig" (1Móz 22,1-10; Fil 2,5-8);
(3) Krisztusnak, mint egy kihívott menyasszony vőlegényének az előképe (vö. 1Móz 24; lásd Gyülekezet, Mt 16,18 jegyzetét) és
(4) a hívő új természetének előképe, aki „szellem szerint való” (Gal 4,29).

(21,4) A körülmetéléssel Izsák, mint gyermek, azonosult Izráel népével.

(21,13) A mai olvasó előtt sok minden különösnek tűnhet fel abban, ahogyan Ábrahám Hágárral bánt, de ez pontosan megfelelt a Hammurabi-törvénykönyv rendelkezéseinek, a nagy babiloni törvénygyűjteménynek Mezopotámiából, ahonnan Ábrahám származott. Ennek a törvénykönyvnek a felfedezése előtt sok kritikus megkérdőjelezte, hogy abban a korai időben Mózes hogyan volt képes egy ilyen mindenre kiterjedő törvénykönyvet írni. A Hammurabi-törvénykönyv azonban még részletesebb, mint a Mózesé, és ennél régebbi időből származik. Bár a mózesi törvénykönyv nem ebből eredt, az 1Mózes több szokása arra mutat, hogy annak rendelkezéseit Ábrahám napjaiban már jól ismerték.